Discover and learn

Mindig a magyar nyelvnek megfelelőírásjelet használjuk, és ez nem feltétlenül egyezik a forrásnyelvi írásjellel. Különösen igaz ez a fakultatív jellegűírásjelhasználatra (vessző, kettőspont, pontosvesszőhelyes megválasztása). Alapvetőfontosságú, hogy a mondat illetve mondatrész vége és az írásjel között (a gondolatjel kivételével) SOHA nem áll szóköz!

Példa:

• Helyes: Így helyes.
• Helytelen: Így helytelen !

Szóköz áll viszont az írásjel és az azt követőmondat kezdőbetűje között

Példa:

• Helyes: Jó napot kívánok! Szép időnk van.
• Helytelen: Segítség!Üldöz a következőmondat.

Nézzük részletesen:

Pont

Pont (.) áll a kijelentőmondat végén. A következőmondat egy szóköz után követheti. Zárójeles szerkezeteknél a pont helyzete:

Ez az egyik zárójeles helyzet (amikor itt a pont).

(És a másik zárójeles helyzet, amikor viszont itt a pont.)

Idézőjel

A szokásos magyar idézőjel a „”, de másodlagos idézőjelként használható a ’ ’ is. Idézőjel nemcsak idézet közlésekor, hanem egyes szavak hangsúlyozásaként is használható, például szarkazmus/irónia érzékeltetésére.

Példák:

• Ez is amolyan „politikai” barátság volt. 4
• „Csak egyetlen igazi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké” – írja Antoine de Saint-Exupéry.

Vessző

Vesszővel választjuk el az alá- és mellérendelőösszetett mondatok tagmondatait.

Példák:

• Zsófi játszik, ezért most nem jön ebédelni.
• Jaj, kihagytam egy betűt!

Különleges eset a „több mint” helyesírása. Vesszővel írjuk, ha hasonlító szerkezetről van szó:

Ez több, mint a tiéd volt.

Az ezer több, mint a száz.

Nem kell vesszőazonban a fokozásnál:

Ez több mint figyelmetlenség.

A gyakorlaton több mint hatszáz katona vett részt.

Vesszőa számok írásakor:

Tizedesvessző:

Példa:

• 3,67 – a számjegyek közé nem kell szóköz.
• Az angollal ellentétben a magyar NEM használ vesszőt négyjegyűszámok esetén:
  • Angol: 1,000
  • Magyar: 1000

Felsorolásnál a stb. (satöbbi) elé csak akkor kell vessző, ha a felsorolás tagjai vesszővel elválasztott tagmondatok, pl.:

Az angolok sokat esznek reggelire, mindig pontosan érkeznek, soha nem veszítik el a nyugalmukat, udvariasan beszélnek, stb.

Pontosvessző

A pontosvesszőelé soha nem kell szóköz, utána viszont mindig. Két független mondatrész összekötésére használjuk.

Példa: A könyv több mint 1500 oldal; ne veszítsd el a lelkesedésed.

Kettőspont

Példák a használatára:

Sorolja fel a következőket: dátum, nevek és a vendégek száma.

A cél: megtalálni az élet vizét.

Kötőjel – nagykötőjel – gondolatjel

Kötőjel

Példák: Csepel-sziget, használtautó-kereskedés

Tej-, zöldség-, és gyümölcskínála

Nagykötőjel

Hosszabb, mint a kötőjel.

Példa: 1994–2015.

Gondolatjel

A nagykötőjeltől az különbözteti meg, hogy előtte is és utána is szóközt használunk. Példa: Van diplomája – sok hasznát ugyan nem vette a pékműhelyben – és minden könyvet elolvas, bármiről szóljon is.

Kérdőjel

Nem használunk előtte szóközt.

Példa: Mi a helyzet?

Függőbeszédben nem kérdőjelet használunk.

Példa: Megkérdezte, mi a helyzet.

Felkiáltójel

Óvatosan bánjunk vele. Hivatalos, formális szövegben általában nem is használjuk. Tévhit, hogy felszólító mondat végére feltétlenül felkiáltójel kellene, szükségtelen például a „Lépjen az xyz weboldalra.” típusú mondatokat felkiáltójellel ellátni. Erre csak nyomaték kifejezésekor van szükség.

Példák: Figyelem!

Vigyázat!

A felkiáltójel előtt nem áll szóköz, utána igen. Nem hivatalos szövegekben a fokozott érzelem kifejezője lehet az egymás után álló három felkiáltójel. Példa: Ezt nem hiszem el!!!

Zárójel

A magyar nyelv elsősorban a kerek zárójelet használja (), a szögletes/kúpos zárójelek általában a zárójeleken belüli zárójelezésnél kerülnek elő.

Példa: (A világháború kitörésekor [1914-ben] még fiatal fiú volt.)

Három pont…

Mondatzáráskor annak érzékeltetésére használjuk, hogy a mondat nem fejeződött be. A mondaton belül is kifejezhet kihagyást.

Példák: Hát nem is tudom…

Egy kicsit… mintha megbántottad volna.

Felsorolás

Felsorolásnál vagy minden mondatot nagybetűvel kezdünk és ponttal zárunk, vagy kisbetűvel kezdünk, és pontosvesszővel, illetve az utolsó esetében ponttal zárunk.

Így:

Ehhez az alábbiakat kell tennünk:

1. Adjuk be a kérvényt
2. Olvassuk el az arra érkezett választ.
3. Tegyük meg a megfelelőlépéseket.

Illetve:

Ehhez az alábbiakat kell tennünk:

1. adjuk be a kérvényt;
2. olvassuk el az arra érkezett választ;
3. tegyük meg a megfelelőlépéseket.

Ha nem alkotnak mondatot az egyes elemek, semmilyen írásjelre nincs szükség:

Szükséges lépések:

1. Kérvény
2. Válasz
3. Ügyintézés

A Gengo magyar fordításaiban a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási szabályai az irányadóak. Segítségként érdemes gyakran felkeresni az Akadémia online segítőoldalát:

http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/

Szintén ajánlott az Osiris kiadó Helyesírás kötete.

Nevek helyesírása

Tulajdonnevet nem fordítunk, kivéve, ha annak meghonosodott magyar változata van. Minden tulajdonnév, földrajzi név stb. esetében ellenőrizni kell annak esetleges magyar megfelelőjét. (Bukarest, Párizs, Kalifornia, Amazonas stb.)

Míg a latin írású nyelvek tulajdonneveinél egyszerűen átvesszük az idegen írásmódot, az idegen írásrendszerűnyelvekből (héber, japán, orosz, szerb stb.) átvett szavakat, neveket mindig magyarosan írjuk.

Példa: Alekszisz Ciprasz

Különírás-egybeírás

A magyar nyelvtan egyik legnagyobb figyelmet igénylőterülete. Mivel az alapeset az, hogy minden különálló szót külön írunk, nézzük azokat az eseteket, amikor egybeírásra van szükség. A legfontosabb szabály, hogy két egyszerűközszót mindig egybeírunk:

Példák: paradicsomsaláta, vaddisznóragu, teljesítménycsökkenés, mandulaolaj stb.

Gyakran egybeírjuk a többszörösen összetett szavakat is, mint pl. cseppkőbarlang. A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket viszont már kötőjellel választjuk el a főösszetételek között, pl. étrend-kiegészítő

Egybeírjuk az összetételeket, ha együttes jelentésük eltér a tagok jelentésének összegétől, azaz jelentésváltozás megy végbe:

• gyors+vonat = gyorsvonat
• földön+futó = földönfutó
• sok+szög=sokszög
• csúszó+mászó=csúszómászó

Jelentésbeli különbség van például az alábbiak külön- illetve egybeírásánál

angol tanár (angol nemzetiségűtanár) – angoltanár (angolt tanító tanár) férfi fodrász (fodrász, aki férfi) – férfifodrász (férfiakat kiszolgáló fodrász) repülőgép (gép, amelyik éppen repül) – repülőgép (a jelzőállandóságot fejez ki)

Fontos szerepet játszik az egybeírásnál a hagyomány és az állandósult szerkezet is, ezért jelentésváltozás nélkül is egybeírunk számos szópárt.

Példák: nagyfokú, útitárs, porlepte, rozsdamarta stb.

A jelzőként szolgáló mennyiségjelzős kapcsolatokat egybeírjuk, ha mindkét tag egyszerű szó: ötnapos kisbaba

De különírjuk, ha valamelyik tag összetett szó: öt hónapos kisbaba

Hasonló a helyzet az anyagnevekkel is:

egyszerűszóösszetétel: selyeming

összetett szóösszetétel: nyersselyem ing

Szótagszámlálás

A két egyszerűközszóból álló összetételeket mindig egybe kell írni, függetlenül attól, hány szótagból állnak! Pl.: alumíniumedény, matematikatanítás, jobbágytársadalom. A kéttagú összetételeket csak akkor kötőjelezzük, ha három ugyanolyan mássalhangzó egybeírását kell elkerülnünk: balett-táncos.

A szótagszámlálási szabály többszörös összetételeknél lép érvénybe, hat szótagig mindent egybeírunk: földreformtervezet, bankjegyforgalom. A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket a főhatáron kötőjellel tagoljuk: időjárás-jelentés, munkaerő-nyilvántartás stb.

A mozgószabályok

Három főmozgószabály vonatkozik a külön- és egybeírásra.

1. mozgószabály:
   1. Ha egy, a szótagszám miatt már kötőjellel tagolt kapcsolathoz újabb utótag kapcsolódik, az elsőkötőjelet ki kell hagyni: békeszerződés-tervezet, de: békeszerződéstervezet-kidolgozás
2. mozgószabály:
   1. Ha egy különírt szókapcsolat egészéhez utótag kapcsolódik, egybe kell írni az 10 előrészt, és kötőjellel kapcsolni az utórészt: ortopéd cipő, de: ortopédcipő-készítő
3. mozgószabály:
   1. Két azonos utótagú összetétel különbözőelőtagjait gyakran kötőjellel írjuk, ilyenkor a közös utótagot külön írjuk a minőségjelzős előtagtól:
   2. Pl.: fokhatározó, mértékhatározó, de: fok-mérték határozó földrakéta, levegőrakéta, de: föld-levegőrakéta

Még egyszer: a különírás-egybeírás a magyar nyelvtan talán legnehezebb területe, a legtöbb fordítási hiba is ezekből ered. Az itt kiemelteken felül érdemes elolvasni az Osiris Helyesírás vagy az Akadémiai Helyesírás ide vonatkozó fejezeteit.

Különleges területek

Kisbetű– nagybetű

Az angoltól eltérően a magyarban csak egy cím elsőszavát kell nagy kezdőbetűvel írni, azaz „Nem Kell Minden Szónál Követni az Angol Nagybetűket.”

Szintén igaz ez más szókapcsolatokra.

Példa: General Manager – ügyvezetőigazgató

Számok

Dátumok

Pontot akkor teszünk az évszám után, ha az utána álló szóval nincs birtokviszonyban. Helyes dátumformátum: 1978. február 12. 1978. februárban, de: 1978 februárjában

Rövidítések

Kerüljük a szavak rövidítését, kivéve, ha az adott szövegben ez kifejezetten szükséges. Kétséges esetekben tegyünk fel kérdést a megrendelőnek.

Példa: utca (nem u.)

Hivatalos/nem hivatalos szöveg

A fordítás mindig tükrözze az eredeti szöveg jelentését és stílusát. Ennek megfelelően az informális megszólítás és a szleng is elfogadható lehet. A stílus megválasztásakor a józan észre hallgassunk, illetve kérdéses esetekben forduljunk az ügyfélhez annak eldöntésére, hogy tegezést vagy magázást használjunk-e.

Informális stílus: ABSZOLÚT szuper volt a Lady Gaga koncert. Legközelebb gyere te is!!! Formális/hivatalos stílus: Sajnálattal tudatjuk, hogy nem nyert felvételt egyetemünkre.

Formázás – Általános

A formázásnak tökéletesen igazodnia kell az eredeti szöveghez. Ha például az eredeti szöveg három bekezdésből áll, a fordításnak is ezt kell tükröznie.

Az írásjeleknél a szokásos magyar írásjeleket használjuk, amennyiben ezek eltérnének a forrásnyelvben megszokottaktól.

Szöveg alapú fordítások

A Gengo weboldal szövegdobozai nem támogatják a HTML-t, így a betűtípus, betűméret, szín stb. nem lényegesek.

Fájl alapú fordítások

Ugyanazt a betűtípust, betűméretet és színt használjuk, mint a forrásnyelvi szöveg. A fordítás hűen tükrözze a dőlt, vastagon szedett, aláhúzott részeket. Amennyiben a fordítás hosszabb, mint az eredeti, és ez formázási gondokat okoz, igyekezzünk a józan ész szerint rövidíteni, de ez ne menjen a minőség rovására. A fordítóktól nem várjuk el a bonyolult formázási műveletek ismeretét.

Hármas zárójel [[[példa]]]

A hármas zárójelet az ügyfelek arra használják, hogy kizárjanak egyes szavakat, neveket, URL-címeket a fordításból. Ne fordítsunk semmit az ilyen zárójeleken belül, és győződjünk meg arról, hogy a teljes szöveget, a zárójeleket is beleértve, bemásoltuk a fordításhoz.